Az univerzum fénysebességgel száguldó energiavalutája

2015. május 26.

A fényt legegyszerűbben úgy képzelhetjük el, mint apró részecskék – fotonok – sokaságát, melyek fénysebességgel, vagyis másodpercenként csaknem 300 000 kilométert megtéve, egyenes vonalban haladnak a térben. Ezek a betűk is azért láthatók, mert a képernyőről elinduló fotonok nagyjából a másodperc egymilliárdod része alatt eljutnak a szemünkbe. Szerencsére ez annyira rövid idő, hogy nem kell aggódnunk amiatt, hogy esetleg a bejegyzés egy korábbi változatát látjuk, a szerző pedig időközben már frissítette. Ha azonban felnézünk a Holdra, a nagy távolság miatt már nagyjából egy másodperccel korábbi állapotát látjuk, a Nap fénye pedig bő nyolc perc alatt jut el hozzánk – nem is beszélve a csillagokról, melyek legközelebbike is négy fényévre van tőlünk, vagyis a fénynek négy évbe telik, míg onnan ideér.

A Nap fényének nyolc percre van szüksége, míg ideér a Földre

A Nap fényének nyolc percre van szüksége, míg ideér a Földre. Forrás: NASA

Annyit már megtudtunk a fotonokról, hogy bárhol fülön csípünk egyet, az éppen hihetetlenül gyorsan halad, méghozzá egyenes vonalban. A kérdés már csak az, hogy honnan jött és hova érkezik?

A fotonokat nemcsak sebességük teszi különlegessé a természetben található részecskék között, hanem az is, hogy egyfajta “energiavalutát” jelentenek: ha valahol történik egy olyan esemény, amelyben energia szabadul fel, ennek jó részét fotonok viszik szerteszét a világban. Ugyanezek a fotonok át is tudják adni energiájukat – így lehet a Nap sugárzása a földi élet legfontosabb hajtóereje.

A képernyőn látható szöveget is ezért olvashatjuk. A monitor képpontjai az elektromos áram energiáját adják le fotonok formájában – ezek a kis energiacsomagok pedig bejutnak a szemünkbe, és retinánk sejtjeinek molekulái nyelik el őket. E molekulák a többletenergia hatására megváltoznak, és a változások a hatása terjed tovább agyunkba, ahol végül összeáll a látott kép.