nov
10
ked
Új távlatok a kémiában, a fény szerepe a kémiai reakciókban – előadóülés @ MTA SZAB-székház 110. előadóterem
nov 10 @ 14:00 – 18:00

A fény évéhez kapcsolódó előadás-sorozat keretében az ipar és különböző tudományágak képviselői osztják meg eredményeiket a fény-anyag kölcsönhatásának vizsgálata és hasznosítása területén.

Előadók:

Janáky Csaba (SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék) – foto-elektrokémia

Hernádi Klára (SZTE Alkalmazott és Környezetkémiai Tanszék) – fotokatalikus reakciók

Kónya Zoltán (SZTE Alkalmazott és Környezetkémiai Tanszék) – fotokatalikus reakciók

Szilágyi Imre (BMGE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék) – fotokatalikus reakciók

Nagy László (SZTE Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet) – a fényenergia biológiai rendszerekben történő átalakítása

Osvay Károly (SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék) – ELI–ALPS kémiai vonatkozású kutatási lehetőségei

nov
23
hét
Kutatóhelyek tárt kapukkal – Kísérletek a fénnyel @ MTA Atommagkutató Intézet
nov 23 @ 15:30 – nov 26 @ 16:30

A program 2015. november 23-tól november 26-ig minden nap 15.30-tól 16.30-ig tart.

Lézerek és hologramok – játék a fénnyel
Dr. Raics Péter

Információ fénysebességgel – kísérletek optikai szállal
Makovec Alajos, Karancsi János

Fénybefőtt készítése és más trükkök
Herczku Péter, Kovács Sándor, Ábrók Levente

Hozz magaddal egy kisméretű befőttesüveget!

Az anyag vallatása fénnyel @ MTA Atommagkutató Intézet Nagyelőadó
nov 23 @ 16:30 – 17:30

Dr. Kövér Ákos fizikus előadása az MTA Atommagkutató Intézetben.

nov
24
ked
A fényre szabott fizika @ MTA Atommagkutató Intézet Nagyelőadó
nov 24 @ 16:30 – 17:30

Prof. Néda Zoltán fizikus előadása az MTA Atommagkutató Intézetben.

nov
25
sze
Ragyogó fekete lyukak — az Univerzum legfényesebb forrásai – fővárosi fizikatanárok műhelyfoglalkozása @ Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, II.em. 213., fizika előadó
nov 25 @ 14:30

A fekete lyukak az Univerzum azon régiói, ahol az irtózatos gravitáció miatt még a fény is csapdázódik. A fekete lyukak felé áramló anyag azonban káprázatosan világít, a megfigyelhető legfényesebb sugárzást hozza létre. Az előadásból kiderül, hogy a készülő Föld-méretű távcsövekkel hogyan készíthető a fekete lyukakról olyan közeli felvétel, amin kirajzolódik a horizont árnyéka, és arról is szó lesz, milyen kapcsolódó látványos asztrofizikai jelenségek várnak magyarázatra.

Előadó: Kocsis Bence, ELTE TTK Atomfizika Tanszék

A jövő elkezdődött: szuperlézer Szegeden @ MTA Atommagkutató Intézet
nov 25 @ 16:30 – 17:30

Prof. Szabó Gábor előadása.

nov
26
csü
Együtt élni egy csillaggal – az űridőjárástól a naptornádókig @ MTA Atommagkutató Intézet
nov 26 @ 16:30 – 17:30

Prof. Erdélyi Róbert előadása.

nov
27
pén
Sugárzunk és sziporkázunk @ MTA Atommagkutató Intézet
nov 27 @ 16:00 – 17:00

Alapvető ismeretek a radioaktív sugárzásról – mert attól félünk, amit nem ismerünk. Dr. Király Beáta előadása.
Kérjük, hogy iskolás csoportok válasszák az év egy másik napját, ezt a napot az egyéni érdeklődők számára tartjuk fenn.

A bejelentkezés kötelező!

Gyülekező: a Poroszlay utcai bejáratnál

 

dec
1
ked
Évek és fényévek – előadások és kerekasztal @ Károli Gáspár Református Egyetem HTK
dec 1 @ 18:00

Az eseményen az alábbi kérdésekre keresünk választ természettudósok és teológusok közreműködésével:

  • Mennyit ismerünk a Világegyetem történetéből?
  • Honnan tudjuk, hogy a kozmológiai történetünk igaz, vagy legalább közelít az igazsághoz?
  • Mi az ami teljesen ismeretlen előttünk?
  • Mit ismerünk abból, amit nem látunk?
  • Miért látunk hasonló dolgokat a távcsőben és a mikroszkópban?
  • Milyen történelemből ismert mintái vannak a mai kozmológiai modelleknek?
dec
8
ked
A kvantummechanikától az agykutatásig, az eddigieknél nagyságrendekkel gyorsabb 3D-s lézermikroszkópos módszer az agyműködésének megismeréséhez @ Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, II.em. 213., fizika előadó
dec 8 @ 14:30

A kvantummechanikai múlt században elért eredményei ez elmúlt 15 évben áttörést hoztak az agykutatásban. Lehetőség nyílt élő éber állatok agyműködésének mérésére. Többek között például
megértettük, hogy gondolkodás közben az idegsejtek nyúlványai mozognak. Felfedeztük, hogy a körülöttünk levő teret kódoló sejtek a hippokampuszban (memóriaközpont) és a szomszédos
agykérgi területeken helyezkednek el és egy speciális, a távolság függvényében változó rácsállandójú aktivitás struktúra által kódolódnak.

A kvantummechanikai alapelveire épülő, 3D-os lézer pásztázó mikroszkópos eljárásainkkal az eddig módszerekhez képest akár 6-9 nagyságrenddel gyorsabban, illetve jobb feloldással tudjuk az agy működését feltérképezni. Ez a sebesség növekedés pont elegendő ahhoz, hogy a gondolkodás és a memóriafolyamatok mögött rejlő téridőbeli neuronális aktivitásmintázatokat fel tudjuk bontani nagy térfogatokban.

Rózsa Balázs (MTA KOKI) előadása.