Láthatóvá váltak egy ősi robbanás repeszei

2015. október 12.

A Hubble-űrtávcső képe a Fátyol-köd néven ismert szupernóva-maradvány rendkívüli részleteit mutatja meg. Az új és a régebbi felvételek összehasonlításával a maradvány tágulása is vizsgálható lesz majd.

Az egyik legismertebb szupernóva-maradvány, a Hattyú csillagképben megfigyelhető Fátyol-köd redőzött szálas szerkezetéről kapta a nevét. A mintegy 2100 fényévre található maradvány látszó átmérője hat teliholdnyi, valódi mérete pedig 110 fényév körüli. Az új képet a Hubble hat kisebb, nagyjából két fényév átmérőjű területeket lefedő felvételeiből állították össze.

A képet alaposan megvizsgálva számos gázfürtöt vehetünk észre, amelyek anyaga valaha a Napnál körülbelül 20-szor nagyobb tömegű csillag része volt. Az ősi szupernóva-robbanás gyorsan mozgó lökéshulláma a hideg, sűrűbb csillagközi gáz falába ütközve gerjesztette, és fénykibocsátásra késztette azt. A köd annak a kis sűrűségű buboréknak a széle mentén húzódik, amelynek anyagát még a haldokló csillag fújta az űrbe a pusztulását okozó robbanást megelőzően. A kép rendkívüli részletességgel mutatja a lökéshullám, valamint a buborékot alkotó gáz és por ütközésének következtében kialakult szerkezetet. A köd gyűrött lepedőre emlékeztet, amelyet oldalról nézünk. A fényes szálak jelzik azokat a részeit, ahol a lökéshullám viszonylag sűrű területeket ért el, vagy – a hasonlattal élve – ahol a lepedő gyűrődéseit az élükről látjuk.

A Fátyol-köd új képét a hidrogén (vörös szín), a kén (zöld) és az oxigén (kék) egy-egy emissziós vonalára centrált szűrőkön keresztül készített felvételekből állították össze. Az üreg falát kijelölő kékes struktúrák lágyak és íveltek, míg a zöld és kék színű elemek inkább bolyhosak. A vörös ragyogás a lökéshullám által korábban gerjesztett hidegebb gáztól származik, ezért ennek szerkezete már sokkal kaotikusabb. Néhány vékony, hullámos kinézetű vörös szál akkor keletkezett, amikor a gáz kb. 1,6 millió km/h sebességgel ütközött a lökéshullámmal. Ekkora sebességgel 15 perc alatt tehetnénk meg a Föld és a Hold közötti távolságot. (NASA, ESA, and the Hubble Heritage Team (STScI/AURA))

A Fátyol-köd új képét a hidrogén (vörös szín), a kén (zöld) és az oxigén (kék) egy-egy emissziós vonalára centrált szűrőkön keresztül készített felvételekből állították össze. Az üreg falát kijelölő kékes struktúrák lágyak és íveltek, míg a zöld és kék színű elemek inkább bolyhosak. A vörös ragyogás a lökéshullám által korábban gerjesztett hidegebb gáztól származik, ezért ennek szerkezete már sokkal kaotikusabb. Néhány vékony, hullámos kinézetű vörös szál akkor keletkezett, amikor a gáz kb. 1,6 millió km/h sebességgel ütközött a lökéshullámmal. Ekkora sebességgel 15 perc alatt tehetnénk meg a Föld és a Hold közötti távolságot. (NASA, ESA, and the Hubble Heritage Team (STScI/AURA))

A kutatók a most készült felvételeket összehasonlítják majd a szintén a Hubble által 1997-ben rögzített képekkel, ez alapján pedig vizsgálhatják a köd elmúlt 18 év alatti tágulását. A Fátyol-ködöt létrehozó szupernóva-robbanást körülbelül -8 magnitúdós “új csillagként” figyelhették meg távoli őseink mintegy 8 ezer évvel ezelőtt.

Kovács József írása eredetileg a csillagaszat.hu oldalán jelent meg.