Communication Technology

A Fény Nemzetközi Éve – fényművészet

A fény a legnagyobb emberi élmények közé tartozik. Létünk egyik alapfeltétele, tudományos kutatás tárgya, szimbolikus tartalmak hordozója. Méltán övezte az ősi kultúrákban áhítat, fohász, imádat. Az optoelektronikai forradalom évtizedeiben a feltáruló új lehetőségek és eszközök a művészetek megújulását is magukban hordozták, s egy ősi-új művészeti ág, a fényművészet kapott általuk lendületet, páratlan, új lehetőségeket.

A nemzetközi fényművészeten belül a magyar hozzájárulás kiemelkedő. A Bauhausban Moholy-Nagy László hirdette profetikus hévvel, hogy a jövőben a legtöbb mű a fényfestők kezéből fog kikerülni, akiknek meghitt viszonyba kell kerülniük a szín tiszta ragyogásával, a különböző optikai eszközökkel, a fény gazdag képi lehetőségeket magában rejtő tulajdonságaival. Kepes György hozta létre a Massachusetts Insitute of Technologyn a Center for Advanced Visual Studiest, az első olyan, azóta modellértékűvé vált kutatóintézetet, amely a mediális megújulás jegyében művészek, tudósok és technikusok közös munkája számára teremt lehetőséget. Az 1993 óta rendszeresen megtartott, magyar szervezésű nemzetközi fényszimpóziumok úttörő jellegűek a témában. A Nemzetközi Kepes Társaság működése, estjei, kiállításai, kiadványai révén a fényművészet új központja jött létre Magyarországon. A 2000-es évek közepén a fényművészet új hulláma erősödött meg hazánkban, amihez a szimpóziumokon túl a Nemzetközi Fényműhely kiállításai is nagymértékben hozzájárultak. A 2015-ben megrendezendő tárlatokon, szimpozionokon a fényinstallációk, a fényszobrászat, a holográfia, a kísérleti fotó olyan nemzetközi rangú képviselői vesznek részt, mint Bortnyik Éva és Tubák Csaba (Bécs), Carlo Bernardini (Milánó), Bolygó Bálint (London), Waltraut Cooper (Bécs), Csáji Attila, Haris László, Dieter Jung (Berlin), Esa Laurema (Helsinki), Lux Antal (Berlin), Antti Maasalo (Lehtimäki), Mattis-Teutsch Waldemar (Brassó), Mengyán András, Orosz István, John Powell (Boston), Seth Riskin (Cambridge), Telek Balázs, Sally Weber (Austin) és mások.

A Fény Nemzetközi Éve rendezvényeinek többek között a Műcsarnok, az új Budapest Galéria és az egri Kepes Intézet ad otthont.

Csáji Attila,
fényművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

Helyreigazítási igény  az Új Budapest Galéria “Több fényt” c. kiállításának kurátori megnyitóbeszédéhez

AZ UNESCO a 2015-ös évet a Fény Nemzetközi évévé nyilvánította.  A Magyar Tudományos Akadémia létrehozta a program bizottságot, ezen belül a művészeti szekciót. Ez kitűnő alkalmat teremtett annak a fényművészeti munkának a bemutatására, melyet  hazánkban a Nemzetközi Kepes Társaság (NKT) indított el évtizedekkel ezelőtt, s amely később több szálon terebélyesedett ki a máig.  A MTA koordinálásával számos esemény kapcsolódott a Fény Évéhez:  egyéni kiállítások, a Nemzetközi Fényműhely kiállítása (Műcsarnok) stb.. Ezek között örömmel üdvözöltük az Új Budapest Galéria”Több fényt” c. reprezentatív fényművészeti kiállítását és támogattuk megvalósítását. Az NKT számos tagja vesz részt a kiállításon.   Már a kiállítás megnyitóján többen megdöbbentek azon, hogy a kiállítás kurátora Paksi Endre úgy mutatta be a kiállítást, mint az első magyarországi fényművészeti bemutatót, ugyanezt ismételte a médiában,. legutoljára az Aranymetszés c. kiemelkedően színvonalas kulturális műsorban.  Örülünk, hogy  fiatal művészettörténész kollegánk saját munkáját  forradalmi tettnek tekinti,de a valóság ettől alaposan eltér. A Kepes Múzeumban Egerben, 1993 óta szervezünk visszatérően fényszimpóziumokat, (a legutolsó 2015-ben a Műcsarnokban volt), melyek komoly nemzetközi figyelmet keltettek, s a maguk területén úttörők voltak.  Fényművészeti kiállítások sora kapcsolódott a rendezvényekhez. Egerben, Pécsett, Budapesten (egyébként pont a Budapest Galériával közösen a „No Made Galériában” ), Párizsban, Delhiben, Bangaloreban stb. Ezek elhallgatása elfogadhatatlan, a tájékoztatásnak azt az idejét idézi, melyet, mint hajdan „underground” művészek évtizedeken át elszenvedtünk. Ez az idő elmúlt, a demokráciának nem lehet része. A fényművészet a művészeteknek az a területe, amelyben nem a középmezőnyben kullogunk, egyesek már szinte hungarikumként tekintenek rá. Az kétségtelen, hogy komoly magyar gyökerei vannak Moholy Nagy Lászlótól, László Sándoron, Kepes Györgyön, Nicolas Schöfferen át a Fényszimpóziumokig s nemzetközi rátekintésünk birtokában nyugodtan állíthatjuk: nagyon kevés országban lehetett volna megszervezni, olyan színvonalas fényművészeti kiállítást, mint a „Bálnában”. Ez dicséri az alkotókat, a talajt amiből kinöttek ezek a munkák és a szervezőket.  Külön öröm számunkra, hogy a hajdani indítás idővel több szálon megvalósuló, meggyőző – a művészek egyre szélesedő körét megmozgató kezdeményezésé vált, amit a”Több fényt” c kiállítás is bizonyít. Első fényművészeti kiállításként bemutatni, kisajátítani viszont kisszerű és félrevezető. Erre nincs szükség. Sokkal inkább  az eddig történtekkel való szembenézésre, annak teljesebb megismerésére és  együttműködésre a fényművészet további felfuttatása érdekében.

A közönség korrekt tájékoztatása alapkövetelmény, ennek a mellőzése mérgezi azt a szellemi légkört amelyben egyébként is túl sok feszültség van. Valóban több fényt kérünk, ahogy a kiállítás címe mondja nem több homályt,  elhallgatást

A korrekt tájékoztatás reményében.

Csáji Attila,

az MTA Fény Éve programbizottság művészeti szekciójának a vezetője, a Nemzetközi Kepes Társaság elnöke

A honlapon korábban megjelent művészettel kapcsolatos hírek >>

A fény éve keretében meghirdetett művészeti programok >>