Nemzetközi fizikai emlékhellyé vált Wigner Jenő iskolája, a Fasori Gimnázium

2015. április 27.

Emléktáblát avattak Wigner Jenő tiszteletére a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium előtt. A Nobel-díjas fizikus, „a világ első atommérnöke” 1920-ban érettségizett a pályafutását jelentősen meghatározó intézményben. A táblát az Európai Fizikai Társulat korábbi elnöke, Luisa Cifarelli és Kroó Norbert, az MTA volt alelnöke leplezte le.

Mi a közös a római Fermi Intézet aranyhalas kútjában, a koppenhágai Niels Bohr Intézet főépületében, valamint a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium előkertjében? A fizika fejlődésének szempontjából jeles helyszínekről van szó, amelyeken tizenhét másik hellyel együtt emléktáblát avatott az Európai Fizikai Társulat (EPS). Európa-szerte tehát összesen húsz ilyen tábla hívja fel a figyelmet olyan laboratóriumokra, épületekre, egyetemekre, egyéb intézményekre, amelyekben a tudományt jelentős mértékben előrevivő kísérletek folytak, felfedezések történtek.

Luisa Cifarelli és Kroó Norbert leleplezi a Wigner Jenőre emlékező EPS-emléktáblát

Luisa Cifarelli és Kroó Norbert leleplezi a Wigner Jenőre emlékező EPS-emléktáblát

Az aranyhalas kútnál azért helyezett el emléktáblát az EPS, mert Enrico Fermi a medencéjének a vizét felhasználva állapította meg 1934. október 22-én, hogy a hidrogénatomoknak ütköző neutronok lelassulnak. A koppenhágai táblát Niels Bohr 1913-as úttörő atommodelljére emlékezve avatták fel. A Fasori Gimnáziumot pedig Wigner Jenő, az intézmény egyik legendás tanítványa miatt nyilvánította az EPS a fizika fejlődésének jeles helyévé.

„A EPS-emlékhelyek történetében ez az első olyan tábla, amelyet iskolában avatunk fel, és a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézete után ez a második magyarországi helyszín” – mondta az április 23-i avatóünnepségen Luisa Cifarelli, az EPS előző elnöke, a Bolognai Egyetem professzora. Cifarelli Kroó Norberttel, az MTA rendes tagjával, a Fény Nemzetközi Éve Programbizottság elnökével közösen leplezte le az emléktáblát.

Legendás tanárok

Wigner Jenő 1912 és 1920 között volt a gimnázium diákja. „Princetoni dolgozószobájának falán egyetlenegy kép volt látható, amely Rácz tanár urat ábrázolta” – emlékeztetett Kroó Norbert arra, mennyire ragaszkodott Wigner volt iskolájához és matematikatanárához. Rácz László tanári nagyságára jellemző, hogy miután érzékelte: fiatal tanítványának többre van szüksége, mint amennyit a gimnáziumi matematikaoktatás nyújthat számára, elérte, hogy a Budapesti Tudományegyetem tanárai foglalkozzanak vele – idézte fel a Fasori Gimnáziumban uralkodó szellemiséget Kroó Norbert.

Hajdó Ákos, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatója, és Kroó Norbert, az MTA korábbi alelnöke

Hajdó Ákos, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatója, és Kroó Norbert, az MTA korábbi alelnöke

Wigner később is hálával és tisztelettel emlékezett Rácz tanár úrra. 1992-ben megjelent visszaemlékezéseiben ezt írja róla: „Csodálatos tanár volt: imádott tanítani, ismerte a tárgyát, és tudta, hogyan kell az érdeklődést felkelteni iránta. A legmélyebb megértést adta át. Sok gimnáziumi tanárban megvoltak ezek a képességek, de senki nem tudta úgy megmutatni a tantárgy szépségét, mint Rácz.” A gimnáziumban a legkiválóbbak tanítottak: Mikola Sándor a fizikát, Kubacska András a természetrajzot.

Világhírű tanítványok

A Fasori Gimnázium kiválasztása nem volt véletlen – Wigner Jenő édesapja, Antal is ebbe az intézménybe járt. Wigner szerint ez volt „az ország, de talán a világ legjobb iskolája”. A nagy ívű kijelentés mindenképpen jelzi, hogy az intézmény mennyire meghatározó volt későbbi pályafutása szempontjából. Hasonló színvonalú középiskola még egy volt a 20. század elején Budapesten: a Trefort utcai Mintagimnázium, ahová Szilárd Leó és Teller Ede járt.

Luisa Cifarelli tart előadást az EPS megalakulásáról, működéséről és a társaság fizikai emlékhelyek programjáról a gimnázium dísztermében

Luisa Cifarelli tart előadást az EPS megalakulásáról, működéséről és a társaság fizikai emlékhelyek programjáról a gimnázium dísztermében

Wigner az érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd egy félév után a Technische Hochschulén folytatta vegyészmérnöki tanulmányait. Ennek ellenére a fizika volt a fő érdeklődési területe, a Német Fizikai Társaság kollokviumait látogatta Max Planckkal, Max von Lauéval, Rudolf Ladenburggal, Werner Heisenberggel, Wolfgang Paulival és Albert Einsteinnel együtt. Itt ismerkedett meg Gábor Dénessel és Szilárd Leóval is. Az atommagfizika előfutáraként felismerte a magerők rövid hatótávolságát (1933), a magerők töltésfüggetlen voltát (1937), a neutronok rezonáns befogódását az atommagok energiaszintjein és az atommagok héjszerkezetéről árulkodó „mágikus számokat” – foglalja össze eredményeit a jeles fizikusról elnevezett budapesti kutatóintézet, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont honlapja. A fizikai Nobel-díjat 1963-ban kapta megosztva „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezésére és alkalmazására”.

A Fasori Gimnázium homlokzata

A Fasori Gimnázium homlokzata

Az emléktábla-avatást az Európai Fizikai Társulat és magyar tagszervezete, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szervezte. A tábla felállítását az Erzsébetvárosi Önkormányzat támogatta. Az avatás utáni ismeretterjesztő előadás-sorozatot az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont szervezte.