Magyar kutatók felfedezése segíthet a világegyetem a titokzatos hideg foltjának megértésében
2004-ben a csillagászok a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban a vártnál jóval hidegebb területet fedeztek fel, melynek létezésére egészen mostanáig nem tudtak kielégítő magyarázatot adni. Egy magyarok által vezetett kutatócsoport most meggyőző elmélettel állt elő – tanulmányukat az egyik legrangosabb asztrofizikai folyóiratban, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society áprilisi számában publikálták. Sugárzás a régmúltból Univerzumunk […]

Magyar csillagászok nyithatnak új fejezetet a Naprendszer kisbolygókutatásában
Először az MTA CSFK Csillagászati Intézetében működő kutatócsoportnak sikerült az exobolygók vizsgálatára tervezett Kepler-űrtávcsővel két nagyon távoli, a Neptunuszon túl keringő égitest forgását megmérni. A kutatási eredményről, amely új módszert adhat a Kuiper-objektumok megismeréséhez, az egyik legrangosabb csillagászati folyóirat, az Astrophysical Journal Letters számolt be a napokban. A Naphoz hasonló csillagok körül keringő bolygók felfedezésére […]

A fizika mindenkié – középpontban a fény
Fényfestés, sétáló szivárványok, óriási szappanbuborékok: 2015. április 18-án országszerte a fény és a fizika kerül a tudományos-ismeretterjesztő programok középpontjába. Az interaktív kísérletek több mint harminc városban várják az érdeklődőket. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szórakoztató programsorozatának ünnepélyes megnyitója az ELTE Lágymányosi Campusán lesz. „A fizika mindenkié” című, Soprontól Debrecenig és Győrtől Békéscsabáig zajló országos rendezvény […]

Napfogyatkozás: megtelt a tér az MTA Székháza előtt
A részleges napfogyatkozás csúcspontján közel kétezer látogató figyelte a jelenséget a Magyar Tudományos Akadémia Székháza előtt március 20-án. Az érdeklődők napszűrős távcsövekkel és védőszemüvegeken át követhették, ahogyan a Hold beleharap a Napba.

Magyarországon is megkezdődött a Fény Nemzetközi Éve
Az Európai Fizikai Társulat kezdeményezésére, az UNESCO támogatásával a 2015-ös évet a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította az ENSZ. A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott. A tudománynépszerűsítő programsorozat egyik támogatója és házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia.

A napfogyatkozás elé, avagy Petőfi intő példája
Hiába fogyatkozik a Nap, belenézni ugyanolyan veszélyes, mint bármikor máskor. Maga Petőfi Sándor is megtapasztalhatta 1842-ben, hogy a szem megfelelő védelmének elmulasztása súlyos következményekkel járhat.

Budapest – a fények városa
A felvételt Barna Dániel és Lukács Viktória bocsátották rendelkezésünkre. Barna Dániel az utóbbi 10 évben a CERN AD-3 (Asacusa) kísérletében dolgozott. Ebben a kísérletben egy egzotikus atomot (antiprotonos héliumot) vizsgált lézerspektroszkópiával. Ez az atom úgy keletkezik, hogy a hélium atom egyik elektronját lecserélik egy antiprotonra.

A Fény Nemzetközi Éve 2015
Ha nem lenne fény, mi sem lennénk. Úgy növünk fel, hogy természetesnek vesszük a napsugarat. Magától értetődőnek tartjuk, hogy otthon, a lámpát felkapcsolva, világos lesz a szobában. A 21. század elejére teljesen megszokottá váltak a fényt alkalmazó technológiák, amelyek a tudósoknak köszönhetően immár mindennapjaink részét alkotják.