Hogyan kell elkészíteni egy napórát?
Milyen szempontok befolyásolják a napóra beosztását?
Csak függőleges felületre lehet napórát készíteni?
Hogyan néz ki a legegyszerűbb napóra?
Az előadás ezekre a kérdésekre is próbál választ adni.
Két különálló előadás lesz: 10.55-kor és 11.50-kor.
A meghívó letölthető itt: [PDF]
Prof. Néda Zoltán fizikus előadása az MTA Atommagkutató Intézetben.
A fekete lyukak az Univerzum azon régiói, ahol az irtózatos gravitáció miatt még a fény is csapdázódik. A fekete lyukak felé áramló anyag azonban káprázatosan világít, a megfigyelhető legfényesebb sugárzást hozza létre. Az előadásból kiderül, hogy a készülő Föld-méretű távcsövekkel hogyan készíthető a fekete lyukakról olyan közeli felvétel, amin kirajzolódik a horizont árnyéka, és arról is szó lesz, milyen kapcsolódó látványos asztrofizikai jelenségek várnak magyarázatra.
Előadó: Kocsis Bence, ELTE TTK Atomfizika Tanszék
Prof. Szabó Gábor előadása.
Prof. Erdélyi Róbert előadása.
Alapvető ismeretek a radioaktív sugárzásról – mert attól félünk, amit nem ismerünk. Dr. Király Beáta előadása.
Kérjük, hogy iskolás csoportok válasszák az év egy másik napját, ezt a napot az egyéni érdeklődők számára tartjuk fenn.
A bejelentkezés kötelező!
Gyülekező: a Poroszlay utcai bejáratnál
Az eseményen az alábbi kérdésekre keresünk választ természettudósok és teológusok közreműködésével:
- Mennyit ismerünk a Világegyetem történetéből?
- Honnan tudjuk, hogy a kozmológiai történetünk igaz, vagy legalább közelít az igazsághoz?
- Mi az ami teljesen ismeretlen előttünk?
- Mit ismerünk abból, amit nem látunk?
- Miért látunk hasonló dolgokat a távcsőben és a mikroszkópban?
- Milyen történelemből ismert mintái vannak a mai kozmológiai modelleknek?
Az előadó azt igyekszik bemutatni, hogy mit is jelent/jelentett a fény születése az emberiség történetében, az életünkben és a magyarság történetében. Másrészt ehhez kapcsolódva Pap Gábor az adventi időszakot dolgozza fel előadásában: szó lesz az elcsendesedésről, a befelé figyelésről, a törődésről, a szeretetről és az emberi lélekről.
A kvantummechanikai múlt században elért eredményei ez elmúlt 15 évben áttörést hoztak az agykutatásban. Lehetőség nyílt élő éber állatok agyműködésének mérésére. Többek között például
megértettük, hogy gondolkodás közben az idegsejtek nyúlványai mozognak. Felfedeztük, hogy a körülöttünk levő teret kódoló sejtek a hippokampuszban (memóriaközpont) és a szomszédos
agykérgi területeken helyezkednek el és egy speciális, a távolság függvényében változó rácsállandójú aktivitás struktúra által kódolódnak.
A kvantummechanikai alapelveire épülő, 3D-os lézer pásztázó mikroszkópos eljárásainkkal az eddig módszerekhez képest akár 6-9 nagyságrenddel gyorsabban, illetve jobb feloldással tudjuk az agy működését feltérképezni. Ez a sebesség növekedés pont elegendő ahhoz, hogy a gondolkodás és a memóriafolyamatok mögött rejlő téridőbeli neuronális aktivitásmintázatokat fel tudjuk bontani nagy térfogatokban.
Rózsa Balázs (MTA KOKI) előadása.
Sarkifény – E. Kovács Zoltán előadása a Kecskeméti Planetáriumban.
