A fény évéhez kapcsolódó előadás-sorozat keretében az ipar és különböző tudományágak képviselői osztják meg eredményeiket a fény-anyag kölcsönhatásának vizsgálata és hasznosítása területén.
Előadók:
Janáky Csaba (SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék) – foto-elektrokémia
Hernádi Klára (SZTE Alkalmazott és Környezetkémiai Tanszék) – fotokatalikus reakciók
Kónya Zoltán (SZTE Alkalmazott és Környezetkémiai Tanszék) – fotokatalikus reakciók
Szilágyi Imre (BMGE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék) – fotokatalikus reakciók
Nagy László (SZTE Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet) – a fényenergia biológiai rendszerekben történő átalakítása
Osvay Károly (SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék) – ELI–ALPS kémiai vonatkozású kutatási lehetőségei
A program 2015. november 23-tól november 26-ig minden nap 15.30-tól 16.30-ig tart.
Lézerek és hologramok – játék a fénnyel
Dr. Raics Péter
Információ fénysebességgel – kísérletek optikai szállal
Makovec Alajos, Karancsi János
Fénybefőtt készítése és más trükkök
Herczku Péter, Kovács Sándor, Ábrók Levente
Hozz magaddal egy kisméretű befőttesüveget!
Dr. Kövér Ákos fizikus előadása az MTA Atommagkutató Intézetben.
Prof. Néda Zoltán fizikus előadása az MTA Atommagkutató Intézetben.
A fekete lyukak az Univerzum azon régiói, ahol az irtózatos gravitáció miatt még a fény is csapdázódik. A fekete lyukak felé áramló anyag azonban káprázatosan világít, a megfigyelhető legfényesebb sugárzást hozza létre. Az előadásból kiderül, hogy a készülő Föld-méretű távcsövekkel hogyan készíthető a fekete lyukakról olyan közeli felvétel, amin kirajzolódik a horizont árnyéka, és arról is szó lesz, milyen kapcsolódó látványos asztrofizikai jelenségek várnak magyarázatra.
Előadó: Kocsis Bence, ELTE TTK Atomfizika Tanszék
Prof. Szabó Gábor előadása.
Prof. Erdélyi Róbert előadása.
Alapvető ismeretek a radioaktív sugárzásról – mert attól félünk, amit nem ismerünk. Dr. Király Beáta előadása.
Kérjük, hogy iskolás csoportok válasszák az év egy másik napját, ezt a napot az egyéni érdeklődők számára tartjuk fenn.
A bejelentkezés kötelező!
Gyülekező: a Poroszlay utcai bejáratnál
Az eseményen az alábbi kérdésekre keresünk választ természettudósok és teológusok közreműködésével:
- Mennyit ismerünk a Világegyetem történetéből?
- Honnan tudjuk, hogy a kozmológiai történetünk igaz, vagy legalább közelít az igazsághoz?
- Mi az ami teljesen ismeretlen előttünk?
- Mit ismerünk abból, amit nem látunk?
- Miért látunk hasonló dolgokat a távcsőben és a mikroszkópban?
- Milyen történelemből ismert mintái vannak a mai kozmológiai modelleknek?
A kvantummechanikai múlt században elért eredményei ez elmúlt 15 évben áttörést hoztak az agykutatásban. Lehetőség nyílt élő éber állatok agyműködésének mérésére. Többek között például
megértettük, hogy gondolkodás közben az idegsejtek nyúlványai mozognak. Felfedeztük, hogy a körülöttünk levő teret kódoló sejtek a hippokampuszban (memóriaközpont) és a szomszédos
agykérgi területeken helyezkednek el és egy speciális, a távolság függvényében változó rácsállandójú aktivitás struktúra által kódolódnak.
A kvantummechanikai alapelveire épülő, 3D-os lézer pásztázó mikroszkópos eljárásainkkal az eddig módszerekhez képest akár 6-9 nagyságrenddel gyorsabban, illetve jobb feloldással tudjuk az agy működését feltérképezni. Ez a sebesség növekedés pont elegendő ahhoz, hogy a gondolkodás és a memóriafolyamatok mögött rejlő téridőbeli neuronális aktivitásmintázatokat fel tudjuk bontani nagy térfogatokban.
Rózsa Balázs (MTA KOKI) előadása.
