Fény és tudomány a fények városában – tudományos előadássorozat az Akadémián

2015. június 15.

Középiskolások számára tartottak előadásokat a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében. A Fény Nemzetközi Éve hazai programsorozatának fontos állomásán Lovász László, az MTA elnöke üdvözölte a megjelenteket, akik a fény társadalmi szerepétől a lézerek jellemzőin át a legújabb agykutatási módszerekig változatos témákban hallgathatták a különféle kutatóintézetekből érkezett előadókat.

20150609_Feny_es_tudomany_a_fenyek_varosaban_002_sztA Fény Nemzetközi Éve alkalmából megrendezett előadássorozat megnyitásaként Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte a Díszterem főként diákokból álló közönségét. Hangsúlyozta, hogy a Akadémia egyik fontos célja a tudomány eredményeinek közérthetővé tétele és megismertetése a társadalommal. Erre nagyszerű lehetőséget adott az UNESCO által 2015-ben meghirdetett világméretű program, hiszen, mint elmondta, “a világ összefügg, a különböző tudományok, művészetek, az emberi társadalom számtalan szállal kapcsolódnak egymáshoz – és a fény is egy ilyen szál.”

20150609_Feny_es_tudomany_a_fenyek_varosaban_010_sztAz elnöki megnyitót követően elsőként azMTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN fizikusa, Barna Dániel mutatta be drónos és timelapse felvételekkel készített rövidfilmjét az éjszakai Budapestről. A film vetítését megelőzően a javarészt középiskolásokból álló közönség betekinthetett a filmkészítés kulisszái mögé – a drón stabilizálásától az eredeti látványt legtökéletesebben visszaadó színvilág technikai kialakításáig.

fenytud_700

20150609_Feny_es_tudomany_a_fenyek_varosaban_019_sztAntal Z. László, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatója beszélt a Nap ősidők óta ismert kultúrameghatározó szerepéről, valamint arról, hogy miként gyengült a jelenkorra ez a korábban erős természeti kapcsolat. Mindez azonban komoly áldozatokkal is járt, és immár sokan felismerik – mint arra a szociológus által idézett Andorka Rudolf felhívta a figyelmet –, hogy úgy volna érdemes átalakítanunk értékeinket és társadalmi normáinkat, hogy ismét megtaláljuk a kapcsolatot a természettel.

Meglepetésvendégként Zombori Ottó csillagász is szót kapott, akitől a közönség megtudhatta, miért van éppen hét nap a héten. Ha kicsit jobban belegondolunk a napok angol (latin) neveibe, magunk is rájöhetünk, hogy hét, szabad szemmel is jól látható égitest – a Nap, a Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz – jelenti a megoldás kulcsát.

20150609_Feny_es_tudomany_a_fenyek_varosaban_022_sztVarró Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont elméleti fizikusa a sokoldalú Bródy Imre életéről és munkásságáról beszélt, aki amellett, hogy otthon volt a kvantummechanika elméletében, az alkalmazások terén sem vallott szégyent: neki köszönhetjük a kriptongázzal töltött izzólámpákat, valamint egy, a kortársakat meglepő hatékonyságú kriptonelőállítási módszert. A korabeli szakirodalom cikkeivel gazdagon illusztrált előadás végén még arra is fény derült, mit gondolt volna Einstein és Max Planck a Fény Éve logójáról.

20150609_Feny_es_tudomany_a_fenyek_varosaban_017_web_szt

20150609_Feny_es_tudomany_a_fenyek_varosaban_025_sztHorváth Zoltán György szintén az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontból érkezett, hogy megmagyarázza, mitől lézer a lézer. A lézertörténelem legfontosabb állomásait érintő előadásának legfontosabb tanulsága az volt, hogy az a két legalapvetőbb tulajdonság – a sugár nyaláb jellege és egyszínűsége (monokromatikussága) –, melyet ma a közfelfogás a “lézer” fogalmához társít, voltaképpen csak kényszerből vált a lézerek jellemzőjévé. A kezdeti gyenge fényerősítést fokozó módszerek melléktermékeként alakultak ki e tulajdonságok – jelenleg azonban a tudomány már meghaladta ezeket a korlátokat, és léteznek sík- és gömblézerek, sőt, úgynevezett random lézerek is, nem is beszélve a rövid impulzusokkal dolgozó lézerekről, melyek jellemzően a legkevésbé sem monokromatikusak.

20150609_Feny_es_tudomany_a_fenyek_varosaban_027_sztDarvas György a Nemzetközi Szimmetria Egyesület képviseletében geometriai példáktól indulva hamar eljutott a szimmetria fogalmának általánosításához. Eközben megtudhattuk, miért nem illik nárciszcsokorral beállítani egy lányos házhoz, mit tegyünk, ha a tükörképünk cukorral kínál, és hogy mi köze van a távol-keleti gondolkodásnak a szimmetrikus és antiszimmetrikus mátrixok összegéhez.

20150609_Feny_es_tudomany_a_fenyek_varosaban_029_sztAz utolsó előadó az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatója, Varga Viktor volt, aki megmutatta, milyen nagyszerűen használható a fény idegsejtek célzott aktiválására, illetve gátlására. A mutatványhoz szükség volt egy fiatal német kutató, Karl Deisserothfelfedezésére is, aki képes volt egy bakteriális fehérje génjét emlősök idegsejtjeibe juttatni, megnyitva egy teljesen új kutatási irányt, melyben lézerrel befolyásolják meghatározott típusú idegsejtek viselkedését, és így tudnak meg többet működésükről. A módszer az alapkutatáson túl már több orvosi alkalmazást is eredményezett.

krooZárásként a Fény Éve programbizottságának elnöke, Kroó Norbert beszélt az UNESCO által meghirdetett nemzetközi program pozitív fogadtatásáról. Egyúttal bejelentette, hogy a programhoz kapcsolódó tudományos témájú fotópályázat határidejét meghosszabbították, és a legjobb képeket az Akadémia Székházában állítják majd ki.

 

A Jedlik Ányos Gimnázium beszámolói az eseményről.